Beköszöntött az ősz, és vele együtt a fűtési szezon. A levegő hűvösebb, az esték hosszabbak, és egyre jobban vágyunk a meleg, kényelmes otthonra. Azonban mielőtt először befűtenénk, egy pár dolgot még meg kell tennünk családunk egészsége és élete védelmében.
Az első és talán az egyik legfontosabb lépés a kémény kitisztíttatása.
Miért olyan fontos a kémény tisztítás?
A kémények megfelelő karbantartása és időszakos felülvizsgálata mindenkinek érdeke. Sajnos a családi házak tüzei időnként a nem megfelelő műszaki állapotú kémények miatt következnek be. Továbbá az ellenőrzések és tisztítások elvégzése egyes esetekben megelőzheti a szénmonoxid mérgezéseket és biztosíthatja az energiatakarékos, kevésbé környezetszennyező tüzelést, amellett, hogy maximális égési kapacitást biztosítunk kályhánknak, kandallónknak.
De pontosan mi történik, ha elhanyagoljuk a kémény karbantartását? Egy ismerős története talán megvilágítja, miért nem érdemes ezt a témát félvállról venni.
Amikor a korom majdnem tragédiát okozott
Pár éve egy barátunk családi házában lakott, és minden ősszel befűtött a kandallóba. Éveken át nem járt náluk kéményseprő, mert „úgyis jól működik minden”. Aztán egy novemberi estén, amikor a család összegyűlt a nappaliban, hirtelen füst kezdett visszacsapni a kandallóból. A huzat egyszerűen nem működött. Szerencsére gyorsan kinyitották az ablakokat és eloltották a tüzet, de másnap kiderült, hogy a kémény szinte teljesen el volt dugulva korombevonattal.
A kéményseprő elmondása szerint, ha még pár hétig így használják, könnyen kéménytűz keletkezhetett volna. És az nem vicc: a korom a kéményben akár 1000°C-os hőmérsékleten is éghet, ami átterjedhet a tetőszerkezetre. Azóta minden ősszel szakembert hívnak.
Mi van a kéményben, amit nem látunk?
Amikor tüzelünk – legyen az fa, szén vagy gáz –, a füst nemcsak távozik a kéményen keresztül, hanem nyomot is hagy. Ez a nyom lehet korom, kátrány, vagy akár madárfészkek és levelek is, amelyek tavasszal és nyáron kerülnek be, amikor nem használjuk a kéményt.
A korom az a fekete, porszerű anyag, amely később salakká válik és a fatüzelésnél rakódik a kémény falára. Minél vastagabb ez a réteg, annál szűkebb lesz a kéménynyílás, ami rontja a huzatot. A kátrány pedig különösen nedves fa égetésekor keletkezik, rendkívül gyúlékony és nehezen eltávolítható. Ezek mind veszélyt jelentenek, és a lerakódások beszűkítik a kéményt, rontják a huzatot, és ami a legveszélyesebb: kéménytűzhöz vezethetnek ezzel együtt szénmonoxid is keletkezik.
Gázfűtés = biztonság? Nem egészen!
Sokan azt hiszik, hogy ha gázfűtésük van, akkor a kémény karbantartása nem annyira fontos. Ez veszélyes tévhit! Egy másik ismerős családjánál gázkazán volt, és évekig nem gondoltak a kémény ellenőrzésére, mert „gáznál nincs korom”. Aztán egyszer télen a kazán többször is leállt, hibakódot mutatott. A szerelő kijött, és kiderült, hogy a kémény kondenzáció miatt korrodálódott, korom rakódott le a béléscső belsejében, és a füst nem tudott megfelelően távozni.
A gázüzemű berendezések – kazánok, fali melegítők, konvektorok – szintén terhelnek kéményt, bár másképp, mint a fatüzelés. Emellett a gázkazánok égőfeje, hőcserélője idővel elszennyeződik, ami csökkenti a hatékonyságot és növeli a szénmonoxid kibocsátás kockázatát.
A szénmonoxid a csendes gyilkos
A szénmonoxid színtelen, szagtalan, íztelen gáz, amely tökéletlen égéskor keletkezik. Ha a kémény eldugul, a huzat rossz, vagy a kazán nem megfelelően működik, a szénmonoxid nem távozik, hanem a lakásban marad.
Egy tragikus eset, amit szerencsésen végződött: egy téli hajnalon egy családnál megszólalt a szénmonoxid jelző. Senki nem értette, mi történik – minden rendben volt, a kazán működött, semmi gyanúsat nem észleltek. De a készülék folyamatosan sípolt. Kinyitották az ablakokat, kihívták a tűzoltóságot, és kiderült, hogy a kazán hőcserélője elszennyeződött, és valóban veszélyes mennyiségű szénmonoxid került a levegőbe. Ha nincs jelző, senki nem veszi észre éjszaka, alvás közben.
A szénmonoxid mérgezés tünetei kezdetben ártalmatlannak tűnnek: fejfájás, szédülés, fáradtság, hányinger. De súlyos esetben eszméletvesztéshez és halálhoz vezethet. A legtragikusabb az, hogy éjszaka, alvás közben gyakran nem vesszük észre a tüneteket. Ezért elengedhetetlen a megelőzés: kéményellenőrzés, tisztítás és szénmonoxid jelző készülék.
Mit tehetünk társasházban, panellakásban?
Sokan azt hiszik, hogy a panellakásokban nincs kémény, vagy ha van, azzal nem kell foglalkozni. Ez nem igaz! A gázkonvektorok, fali fűtőkészülékek füstjét általában közös kéményen keresztül vezetik el, és ezt a közös kéményt a társasház közössége köteles rendszeresen ellenőriztetni és tisztíttatni.
Egy barátunk panellakásban lakik, és évekig nem tudta, hogy létezik közös kémény a házban. Aztán egyszer télen a szomszédnál leállt a gázkonvektor, és a szerelő azt mondta, hogy a közös kémény nincs karban tartva. A lakók akkor kérdezték meg a közös képviselőt, mikor volt az utolsó kéményellenőrzés, és kiderült, hogy több mint öt éve nem volt. Azóta évente bérelnek kéményseprőt, és minden lakó nyugodtabban alszik.
Ha egyéni lakásban van gázkazán, akkor az egyéni felelősség, hogy évente ellenőriztessük és karbantartassuk. Ha nem biztos, hogy a közös kémény karban van tartva, kérdezzük meg a közös képviselőt vagy a lakásszövetkezetet: mikor volt az utolsó kéményellenőrzés? Kérjünk betekintést a kéményseprő által kiállított igazolásba, illetve jegyzőkönyvbe. Ha nincs ilyen, kezdeményezzük a közgyűlésen, hogy kérjenek kéményseprői szolgáltatást.
Fűtési szezon előtt – mit tegyünk?
Ősszel, amikor a levelek hullanak és a reggelek egyre hidegebbek, itt az ideje, hogy felkészítsük az otthonunkat a télre. Az első lépés, hogy rendeljünk kéményseprői szolgáltatást. A kémény tisztítás nem DIY (sajátkezű) projekt – bízzuk szakemberre! A kéményseprő nemcsak kitisztítja a kéményt, hanem ellenőrzi a kémény átjárhatóságát, megvizsgálja, hogy nincs-e repedés vagy korróziós kár, és kiállítja az igazolást, amely kötelező dokumentum és biztosítási szempontból is fontos.
Milyen gyakran kell tisztíttatni? Fatüzelésű kályha vagy kandalló, vegyes tüzelés esetén évente legalább egyszer – fűtési szezon megkezdése előtt. Gázkazán vagy gázkonvektor esetén elegendő két évente, szintén a fűtési szezon megkezdése előtt.
De ne csak a kéményt, hanem magát a fűtőberendezést is ellenőriztessük! A gázkazánok, gázüzemű fali melegítők, kandallók, cserépkályhák kitisztítása és karbantartása elengedhetetlen. A szakember a tisztítás után műszerrel is ellenőrzi a megfelelő huzat értéket, illetve kerül-e veszélyes mennyiségű szénmonoxid a levegőbe. Ez különösen fontos gázüzemű berendezéseknél, ahol az égőfej állapota, a hőcserélő tisztasága, az elektronika működése és a szénmonoxid kibocsátás mértéke mind befolyásolja a biztonságot.
A mai modern készülékeknél fokozza a biztonságot, hogy a fenti hibajelenségek esetén a fűtőberendezés önmagát automatikusan leállítja, illetve letiltja. Újraindítás csak akkor lehetséges, ha a karbantartás megtörténik.
Ha van kandallónk vagy cserépkályhánk, akkor a fűtési szezon előtt takarítsuk ki a hamut és a koromlerakódásokat. Ellenőrizzük a tűztérajtók tömítettségét, a füstelvezető csövek csatlakozásait. És ne felejtsük el a szellőztetést sem! A megfelelő égéshez oxigénre van szükség, így biztosítsuk, hogy ne zárjuk el a szellőzőrácsokat, naponta több alkalommal szellőztessünk kereszthuzattal, különösen gázüzemű berendezéseknél, ahol a friss levegő utánpótlása kulcsfontosságú.
A szénmonoxid jelző – az életmentő kis doboz
Ez a legutolsó, egyben legfontosabb lépés, hogy beruházzunk egy szénmonoxid érzékelő készülékre. Nem drága befektetés, és megéri. Lehet, hogy csak egész életünkben egyszer lesz rá szükség, de az az egy alkalom életet menthet.
Minden szinten legalább egy készüléket érdemes elhelyezni, a hálószobákban mindenképpen legyen. Ne közvetlenül a kazán vagy kályha fölé tegyük, hanem azoktól körülbelül másfél-két méteres távolságra, emberfej magasságban. Ne fedjük le bútorokkal vagy függönyökkel, hogy szabadon érzékelhesse a levegő minőségét.
A modern szénmonoxidérzékelők már olcsón elérhetők, általában ötezer-tizezer forint között kaphatóak, elemmel működnek, és hangos riasztással jelzik, ha veszélyes szintet észlelnek. Ez a kis befektetés aranyat ér, és nyugodt álmot biztosít a téli hónapokban.
Gyakori hibák, amik veszélyt jelentenek
Van néhány dolog, amit sokan elkövetnek, pedig komoly veszélyt jelentenek. Például a nedves fa égetése több koromot, kátrányt termel, rosszabb az égés és több füst keletkezik. Műanyag, festett fa vagy szemét égetése pedig mérgező füstöt termel és a kéményt is károsítja. A kémény tisztítás elmaradása duguláshoz, rossz huzathoz és kéménytűz kockázatához vezet. Ha elzárjuk a szellőzőrácsokat, oxigénhiány alakul ki, tökéletlen égés következik be és szénmonoxid keletkezik. És persze a DIY kéménytisztítás veszélyes, nem hatékony és nem szakszerű – ezt mindig bízzuk szakemberre.
Összegzés
A kémény tisztítás és a fűtőberendezések karbantartása nem opcionális luxus – ez életbiztonság. Függetlenül attól, hogy családi házban, társasházban vagy panellakásban élünk, fával vagy gázzal fűtünk, a rendszeres ellenőrzés és tisztítás megóvhat minket a tűztől, a szénmonoxid mérgezéstől és a költséges károktól.
Ősszel, mielőtt befűtenénk, tegyük meg ezt a három egyszerű lépést:
- rendeljünk kéményseprői szolgáltatást,
- ellenőriztessük a kazánt vagy kályhát szakemberrel, és
- szereljünk fel szénmonoxid jelző készüléket.
Ez a kis odafigyelés megóvhatja családunkat és otthonunkat. Ne halasszuk – tegyük meg most, mielőtt beköszönt a tél!
Ne felejtsük el, hogy amennyiben az ingatlan területén vállalkozás működik, úgy a kéményseprés évente kötelező. Magán személyek esetében az ingatlan tulajdonosa dönt a kéményseprés megrendeléséről. (21/2016. (VI. 9.) BM rendelet)
Ha kérdésed van, írj nekünk. További tippekért és ötletekért kövess minket a Pinteresten